Királyi Régió Borászati Katalógusa
  
 BORÁSZATOK
 Badacsonyi borvidék
 Balatonfelvidéki borvidék
 Balatonfüred-csopaki borvidék
 Etyek-budai borvidék
 Móri borvidék
 Neszmélyi borvidék
 Somlói borvidék

 SZÁLLÁSHELYEK
 >> Apartmanok
 Fizetõ vendég szolgáltatás
 Fogadó, Motel, Panzió
 Hotel, Szálloda
 Ifjúsági szállás
 Kemping
 Kollégium
 Kulcsosház, Vendégház
 Turistaszállás
 Villapark, Szabadidõközpont
 
 VENDÉGLÁTÁS
 Borozó, Sörözõ
 Büfé, Falatozó, Bisztró
 Cukrászda, Fagyizó
 Diszkó, Bár
 Eszpresszó, Kávéház
 Étterem, Csárda, Vendéglõ
 Gyorsétkezés, Pizzéria
 Kaszinó, Játékterem
 Palacsintázó, Hamburgeres
 Rendezvényszervezés
 Sport, Szabadidõ központ
 Vendéglátóipari eszköz
 Vendéglátóipari zene
 
 LÁTNIVALÓK
 Múzeumok
 Skanzen
 
 KERESÉS
 
Aktuális cégjegyzék kategóriában:
Kulcsszó:
Település (irányítószám):
 
 TOP HÍREK
XVI. évfolyam 139. szám
2019-05-18 08:50:51
Trianon - Újraértelmezni a történéseket
2019-05-18 08:50:01
15 éve az Unióban
2019-05-18 08:49:36
Egy önzetlen mecénásra emlékeztek
2019-05-18 08:49:17
A megtermelt érték helyben marad
2019-05-18 08:48:52
A Felvidékről kitelepítettekre emlékeztek

2012-ben dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere, korábbi országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés április 12-ét a kitelepítettek emléknapjává nyilvánította. Közel két évtizede már, hogy a Kecskés László Társaság megemlékezik a felvidéki kitelepítésekről, mindezt 2010 óta az önkormányzattal közösen teszi. Idén is a Monostori erőd adott otthont a megemlékezésnek. A rendezvényen tiszteletét tette Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgyűlési képviselője, Észak- és Dél-Komárom polgármestere, Keszegh Béla és dr. Molnár Attila. Az esemény fővédnöke Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője volt.

A koszorúzással kezdődött múltidézés a Klapka terem falai közt folytatódott. Dr. Molnár Attila polgármester köszöntőjében kiemelte: a megélt sorsokon változtatni nem tudunk, de emlékezni és emlékeztetni nemcsak kötelességünk, de felelősségünk is.

Az egyházi áldás után Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgyűlési képviselője szólt a megjelentekhez. Elmondta: egész generációk maradhatnak ki a „nemzet lelkének építéséből”, ha azok, akik a történelem sötétebb esztendeiben is éltek, nem tudják hitelesen megfogalmazni a valóságot.

Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere annak a véleményének adott hangot: a szlovák és a magyar kormány korábbinál jobb viszonya alkalmas lehet arra, hogy „értelmesen álljunk rendezetlen dolgainkhoz”.

A Felvidékről kitelepítettek életereje, hite és optimizmusa reményt ad nekünk, hogy részt vegyünk abban a küzdelemben, amely ma Európában és Magyarországon is folyik – kezdte beszédét a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter hozzátette, a Benes-dekrétumok nélkülözték a nemzetközi jogi és az emberi alapokat, hazafiságra hivatkoztak, de ez a hazafiság sovinizmus volt, mert nem tisztelte más népek jogait.

Úgy fogalmazott: „E szomorú eseménysor lehetőséget teremt számunkra, hogy átgondoljuk, mit jelent a hiteles patriotizmus.” Harrach Péter szerint a nyílt társadalom ideológiája arról szól, hogy egy multikulturális társadalomban egymás mellett élő idegen kultúrák között lehet választani, és a választás útjában állnak a hagyományok, az európai keresztény identitás. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában küzdelem folyik, két világ küzd egymással. A közösségekre épülő hagyományos értékek, az európai keresztény identitás és az a világ, amelyet e helyett ránk akarnak erőltetni, és amely „Európa lelkének megcsúfolása”.

Az emléknapon közreműködött Oláh Kálmán, Pro Urbe-díjas tanár, Farkas Béla tárogatóművész, valamint Mészáros János Elek énekművész.

A kitelepítésekről:
Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett a kassai kormányprogramban meghirdetett, és ma is érvényben lévő Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságot tették felelőssé a háborús bűnökért, Csehszlovákia akkori széthullásáért: a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Több mint 200.000 magyar kényszerült elhagyni tehervagonokban az akkori Csehszlovákia területét, javait kényszerűen hátrahagyva. A törvényeket a szétváló, majd az Európai Unióhoz csatlakozó cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unión belül is hatályban maradhassanak.
A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat, összes ingóságukkal együtt, Magyarországra. Elsőként Baranyába és Tolnába irányították a magyarokat, akik idővel visszakerültek Komáromba, „hogy legalább a szülőföldjükhöz közel legyenek”. A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián még azt is el akarta érni, hogy a 400 ezer magyart „reszlovakizáljanak” és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ez a nemzetközi közvélemény nyomása miatt meghiúsult.

2019.04.15 14:47:44
 
Minden jog fenntartva!    *    www.regioregia.hu    *    www.kiralyiregio.hu